Etikai viták az embrionális őssejtek körül

Miért inkább az OLIMPIQ stem X cell őssejt szaporító kapszula? Etikai viták az embrionális őssejtek körül

Erkölcsös dolog olyan kutatásokat végezni, kezelési eljárásokat kifejleszteni, amelyekből elvileg emberi lény fejlődhet ki? A vélemények megoszlanak, egyesek a fejlesztések várható hasznát hangsúlyozzák, mások az emberéletet védik. És a köldökzsinór-vér? ------------------------------------------------------------------ A kaposvári Seffer magánklinikán létrehozott IRM labor őssjetkutatásának kronológiája 2007. 11. 09. Az Európában egyedülálló, csúcsminőségű őssejtek előállítására alkalmas kutatóműhelyt a Seffer-Renner Magánklinika épületében mintegy fél milliárd forintos beruházás keretében hozta létre az IRM Magyarország Zrt., írta portálunk 2007 őszén. Seffer István, a nemzetközi őssejtkutatást támogató laboratórium vezetője hangsúlyozta: az elemző vizsgálatok bizonyítják, hogy a laboratóriumban abszolút biztonságos őssejtek állíthatók elő, melyek gyakorlatilag korlátlan ideig megőrizhetők, és bárkinek beadhatók a későbbiekben. 2007. 11. 24. Szervkereskedelemről suttognak a marcali kórházban – ezzel a címmel közöltünk írást a labornyitás után. A kaposvári őssejtlabor tudományos kutatómunkájába bekapcsolódtak a megye kórházai, köztük a marcali is. Abortumokat adnak a labornak az őssejtek kinyeréséhez. Eddig hárman ajánlották fel a terhességmegszakítás utáni abortumokat. A kórházban a műtétet végző orvos megkérdezi, kismamát, hogy az abortumot felajánlja, vagy sem. Ha igen, akkor jönnek érte és elviszik, írtuk akkoriban. 2008. 05. 23. – A világ leghatékonyabb, biztonságos embrionális őssejtje van a kezünkben, ennek a terápiás felhasználására kívánunk protokollt szerezni a klinikának –, nyilatkozta lapunknak bő egy évvel ezelőtt Seffer István, amikor Federico Benetti argentin szívsebész járt a kaposvári klinikán. – Ez az őssejt nem antigén, tehát mindenkinek adható, nem daganatképző, huszonhatféle kórokozóra bevizsgált, és hihetetlen magas a sejtek felolvasztás utáni túlélési aránya. Ez utóbbit meg sem közelítik másutt. 2008. 12. 18. Elutasították a Seffer István igazgató-kutatásvezető nevével fémjelzett IRM Magyarország Zrt. amerikai-argentin-magyar együttműködéssel létrehozott őssejt-gyógyászati beadványát. Az Egészségügyi Tudományos Tanács kutatásetikai bizottsága a vizsgálati eredmények részletezésére kérte a pályázókat. Vezető argentin és amerikai szívspecialisták, valamint a Pécsi Szívcentrum közreműködésével tették le az asztalra az elképzeléseinket. Hatszáz beteget rögzítettek az indulás óta, akik arra várnak, hogy kezelhessék őket, javítva életesélyeiket. 2009. július 27. Egy magyar részvénytársaságvezetőt, egy magyar klinikavezetőt, egy ukrán biológust és egy amerikai professzort vett őrizetbe a Nemzeti Nyomozó Iroda illegális őssejtbeültetés alapos gyanúja miatt. Köztük volt a kaposvári plasztikai sebész is. Szerdán előzetes letartózásba helyezte a gyanúsítottakat a bíróság. --------------------------------------------------------------- Erre kiváncsi? embrionális őssejt Tudjon meg többet! - további kapcsolódó tartalmaink: Három tévedés az emberi őssejtekkel kapcsolatban / Friss hírek / Aktuális Az őssejtek forrásai / Cikkek Agyszövetet hoztak létre őssejtekből! / Friss hírek / Aktuális Megoldás meddő férfiaknak - őssejtből spermium / Friss hírek / Aktuális Amit egyesek érezni vélnek / Cikkek / Szexológia / Kiemelt témák továbbiak A biológus professzor véleménye Dr. Falus András Falus András professzor az Unipresszónak adott nyilatkozatában a következő álláspontot fogalmazta meg a klónozásról, őssejt-kutatásról: "Az egész világon, a pápával az élen, egy rendkívül erős ellenállás bontakozott ki, hogy embert nem lehet előállítani úgy, mint ahogy egy tornacipőt vagy egy pizzát, mert ennek nagyon komoly etikai, világnézeti vonatkozásai vannak. Én teljesen egyetértek ezzel az ellenvetéssel. Az őssejt-kutatásnak ugyanakkor nagy jelentőségű gyakorlati következményei várhatóak a gyógyítás területén a jövőben. A szervpótlás, a szervátültetés jelenlegi problémáinak a többségére megoldást fognak nyújtani a kutatások. Ezek a pragmatikus előnyök az etikai megfontolásokkal szembeállítják a megengedő érveléseket, ahogy a tudományetikai viták esetében már megszokhattuk. Az én személyes véleményem szerint, - és tisztában vagyok vele, hogy vannak az enyémekétől eltérő vélemények -, ha képesek is volnánk rá, embert létrehozni nem szabad. Egy osztódásnak indult petesejtet embernek kell tekintenünk. A teremtés célja az emberrel és az egész csodálatos világgal az, hogy ember legyen, nem pedig egy máj vagy vese esetleg egy tüdő alapanyaga. Én általában a tudományos kutatás szabadságát tekintve liberális vagyok, a tudománynak nincs ideológiája, de ez egy olyan pont, amit úgy gondolom, hogy nem szabad átlépni. És igazából az a fantasztikus, hogy nem is kell, mert a köldökzsinór, a felnőtt őssejt és az egyéb munkák kipróbálása olyan lehetőségeket nyújt, amely kikerüli ezt - a szerintem -piros lámpás utat." Tudnunk kell: a köldökzsinórvérben található őssejt vérképző őssejt, de valójában nem embrionális őssejt. Tulajdonképpen a felnőtt szöveti őssejtekhez tartozik, fiatalabb voltánál fogva azonban jobban alkalmazható, mint a csontvelőből nyert szöveti őssejtek.

Európai Parlament állásfoglalása

Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága törvénymódosításban emelte ki a környezeti technológiák fejlesztésének, alkalmazásának szerepét. A parlament annak szükségességét is hangsúlyozta, hogy harcolni kell a nők kizsákmányolása ellen, és megengedhetetlennek tartja az emberi szaporodást célzó klónozás valamely közösségi programból való támogatását és finanszírozását.

Az önkéntes és térítésmentes adományozást a nemzetközi regiszterhez csatlakozó donorok számát növelve, közös alapelvként és megfelelő minőségi előírások, garanciák mellett kiemelten támogatni kívánja, csontvelő- vagy akár köldökzsinórvér őssejtek esetében is (2004/23 EK EU irányelve, 2004.03.29 EU "Ethical aspects...")

Vatikáni felfogás

Az ember biológiai léte a test-lélek egységeként élő ember alapvető megnyilvánulása, így ápolása és gyógyítása nem csak a testet, hanem az egész embert érinti, testestől-lelkestől.
A katolikus egyház nézete szerint a lélek fogantatáskor lép be a testbe, ezért már a megtermékenyített petesejt elpusztítása is bűnös cselekedet. Az ember nem veheti át a folyamat irányítását, mert - akárcsak a mesterséges megtermékenyítési kísérletek során - rengeteg lélek veszne oda.

Muzulmán kritikák

Az iszlámban nincsen olyan központi hatóság, mint például a katolicizmusban a Vatikán, amely állást foglal az őssejt-transzplantációval kapcsolatos kérdésekben. A legtöbb mohamedán vallású országban, de még Egyiptomban sincs törvényi szabályozása az embrionális őssejt transzplantációnak. Nem csak a modern, neológ, hanem a mélyen konzervatív iszlám felfogást képviselő tudósok, szakemberek szerint is az őssejt-kutatás, embrionális szövettel való gyógyítás erkölcsileg teljesen megengedhető, mivel vallási nézeteik szerint a korai embrionális fázisban a lélek még nincs jelen. A Sharia (iszlám törvény) szerint a lélek a magzati élet 120. napján költözik be. A lakosság kis hányada viszont egyetért azzal az ortodox kopt és katolikus felfogással, mely szerint erkölcsileg elitélendő cselekedetről van szó. A klónozás - még ha gyógyítási célból történik is - az Egyiptomi Orvosi Tanács törvényei szerint tiltott, elitélendő cselekedet, csakúgy, mint az embrió szövet felhasználása. "Embrió esetében emberi életről van szó. Így egyedül a köldökzsinórvérből nyert őssejt felhasználása engedhető meg." - nyilatkozza Hamdy El-Sayed, a Szindikátus elnöke.

Mit hozhat a jövő?

Az embrionális őssejt kutatás elfogadhatóságát illetően szinte lehetetlenség a különféle világnézetű, érdekeltségű köröket konszenzusra juttatni. Egy dologban azonban a vélemények teljesen megegyeznek: a köldökzsinórvérből nyert őssejtek felhasználása kutatás vagy gyógyítás céljából teljesen elfogadott, sőt javasolt. Az így nyert őssejtek levétele azonban hosszútávon számos egyéb etikai kérdést sejtet. Vajon hogyan értékelhető majd egy halálos betegségben szenvedő gyermek szüleinek cselekedete, ha csak azért vállalnak még egy babát, vagy segítik elő másodszor is a gyermekáldást lombikbébi program segítségével, hogy beteg gyermeküket a gyógyulás egyetlen vélt lehetőségéhez, a köldökzsinórvérből nyerhető őssejthez juttassák?

Őssejtüzlet Magyarországon

Az őssejtterápia ma a tudomány egyik legnagyobb ígérete, de üzletnek sem utolsó.

Állva hagynak minket a kínaiak, hiszen őket nem kötik gúzsba, mint minket - kesereg Seffer István, a kaposvári magánklinika és őssejt-laboratórium alapító tulajdonosa a HVG legfrissebb számában. A tavaly novemberben ünnepélyesen - Somogy megye két szocialista országgyűlési képviselője, Lampert Mónika és Suchman Tamás jelenlétében - felavatott, félmilliárd forintos befektetéssel elkészült high-tech laboratórium egyelőre csak gyűjtheti, tárolhatja és kutathatja az embrionális őssejteket. Pedig a fő cél a gyógyítás lenne, amit a tulajdonos nyilatkozatában már ez év elejére ígért.

-----------------------------------------------------------------

Őssejt-ügy: Seffer István még a gyanúsítást sem érti

Egyre szövevényesebb az illegális őssejtbeültetések alapos gyanúja miatt hétfőn őrizetbe vett nemzetközi orvoscsoport körül kipattant botrány, amelynek egyik szála a Seffer-Renner Magánklinika területén lévő volt IRM-laborhoz vezetett.

A kísérleti eljárások humán kipróbálására engedélyt adó Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) azonban a magánklinika kutatási protokolljából csak az in vitro részt fogadta el. Most újabb terv és a korábbinál bővebb leírás - a New York-i Lenox Hill szívklinika sztenderdjének honosítása - került az ETT elé. Míg tavaly az őssejtek széles körű kipróbálására tettek javaslatot a kaposváriak, most az infarktuson átesett betegek szívizom-regenerálására koncentrálnának. A humán kipróbálásban a kaposvári egészségügyi konzorcium (az egyetem, a Kaposi Mór Kórház és a Seffer magánklinika), valamint a pécsi egyetem szívsebészeti centruma együttesen venne részt - tudta meg a lap.

Már az sem bizonyos, hogy minden esetben embrionális őssejteket, vagy egyáltalán őssejteket adtak a kezelteknek. Bucsek Gábor, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) főosztályvezetője csütörtökön azt nyilatkozta, fehérvérsejtet és sóoldatot készültek beadni egy betegnek a fővárosi rajtaütésnél. Zamecsnik Péter ügyvéd, Seffer István plasztikai sebész védője kérdésünkre elmondta: amikor az Egészségügyi Tudományos Tanács és az ÁNTSZ engedélyeit 2008 februárjában felfüggesztették, Seffer István megindította az IRM-mel szembeni végelszámolást. Az IRM félmilliárd forint értékben felépített kaposvári őssejtkutató laboratóriuma eszerint 2007 novemberétől alig negyed évig működött. Abortumokat somogyi kórházakból kaptak legális szerződések nyomán. Marcaliból két abortált magzatot szállítottak el.

Bucsek Gábor rendőrőrnagy kérdésünkre korábban elmondta: az illegális őssejtgyógyászati tevékenységgel vádolt orvoscsoport működését egy magyar férfi is segítette. Ő az őssejteket tartalmazó hűtőedények szállításában, illetve a vérminták hatósági bevizsgáltatásában, valamint a kezelendő betegek szállításában segédkezett. Ebből is következik, hogy Marcaliban például annak idején szervkereskedelemről suttogtak, pedig legális abortált magzati őssejtgyűjtésről volt szó.

----------------------------------------------------------------

Nem csupán a pénzhiány, hanem a szakmai irigység, a természetes gyógymódokkal szemben ellenérdekelt gyógyszergyárak vetnek gáncsot a terápia gyakorlati alkalmazásának - véli Seffer. Az azonban nem tekinthető véletlennek, hogy sem az EU-ban, sem az USA-ban nem engedélyeznek humán kipróbálást tudományosan publikált, úgynevezett preklinikai vizsgálatok nélkül, míg Kína vagy egyes közép-amerikai országok mindettől eltekintenek. Így például amerikai szívsebészek equadori klinikákon kezelnek őssejtekkel infarktuson átesett betegeket, mint ahogyan Barbadoson is virágzott 2006 végéig ez az offshore üzlet.

2008-10-09 12:23

--------------------------------------------------------------

Káplár Lajos főorvos, a marcali városi kórház egykori megbízott főigazgatója csütörtökön kérdésünkre elmondta: habár a hírek annak idején háromról szóltak, két abortumot szállítottak el Kaposvárra.
– A jövő érdekében szerettünk volna részt venni a kutatásban, hiszen az őssejtkutatás jelentősége óriási, nem véletlenül fektetnek bele hatalmas pénzeket – mondta a főorvos. – Mindez teljesen legális volt. Az abortumok magzati részéből szöveteket tudományos feldolgozásra átadunk egy cégnek, amely szakhatósági engedélyekkel rendelkezett.
A szállítást az abortuszon átesettek előzetes beleegyező nyilatkozatával tették. A rosszul kezelt hűtőberendezés miatt végül az őssejtek feldolgozására nem kerülhetett sor.
– Amikor aztán megkérdőjeleződött a szakhatósági háttér, felhagytunk az együttműködéssel. Egy-két héten belül ugyanis olyan információkat kaptunk, miszerint az etikai bizottság engedély talán nem egészen megfelelő. Voltak averzióink.

Rossz állapotban van

Káplár főorvos szerint a Seffer István nevével fémjelzett, felerészben saját tulajdonában lévő IRM-labor Somogyból a kaposvári és a nagyatádi kórházzal is leszerződött, és pécsi intézménnyel is együttműködtek.
Csütörtökön megszólalt az ügyben Székely Tamás egészségügyi miniszter is. Elmondta: Magyarországi egészségügyi intézményekben nem folyik tiltott őssejtterápia, illetve őssejtkutatás. Az IRM-nak cégnek őssejtterápiára nem volt engedélye, és az ÁNTSZ minden héten ellenőrzést tartott náluk. (Ez így igaz, a Seffer klinika honlapján a hírek között tizennégy ellenőrzésről adtak hírt, köszönve a jóakarók együttműködését.) A tiltott tevékenységet magánházaknál, szállodákban csinálták, egészségügyi intézményekben ilyen tevékenység nem folyik és nem folyt.



Somogyban az orvostársadalom megdöbbenten és meglepetten áll a fejlemények előtt. Mindenekelőtt bizonyítékokat várnak, hiszen a sokféle híresztelés mögött nem feltétlenül állnak mindig tényleges bizonyítékok. (Erre utalt a megjelent sajtóhírekben Pákh Imre befektető, neves Munkácsy-gyűjtő is, aki az IRM igazgatósági tagjaként vonta kétségbe a rendőrségi bizonyítékok létét. Ő bízik a cég tisztaságában, és a rivális befektetői csoportokat sejt az ügy kipattanása mögött.)
A Somogy Megyei Orvosi Kamara elnöke, Andrásofszky Zsolt sem hallott illegális kaposvári tevékenységről. A klinika és a labor is más betegkört célzott meg, mint akik az állami egészségügyben mozognak. Ha ugyanakkor bebizonyosodik Seffer István érintettsége, a kamarai kizárás sem marad el, bár ennek súlya a szóban forgó bűncselekmény alapos gyanúja mellett eltörpül, mondta.


A tanár úr rossz állapotban van

Seffer István csak olyan mértékben és csak olyan ideig vett részt az őssejtlabor munkájában, amire és ameddig az engedélyek szóltak. Se betegek gyógyításában, se kísérletekben nem vett részt. Ezt Zamecsnik Péter, a Seffer István védelmét vezető ügyvédcsoport vezetője mondta csütörtökön portálunknak. A védő kiemelte: jelenleg a végzés elbírálására várnak, amelyben a fővárosi bírósághoz fellebbeztek az előzetes letartóztatás ellen. Ez a jövő hét elejére várják.
– A tanár úr rossz lelki állapotban van – mondta erre vonatkozó kérdésünkre az ügyvéd –, hiszen semmiféle jogsértést nem követett el. A rávetült gyanú is felfoghatatlan számára, nemhogy az előzetes letartóztatás - mondta Zamecsnik Péter.
A védő arról nem tudott beszámolni, hogy Seffer István az ügy – akár, napok, akár hónapok – utáni lezárultával Magyarországon kívánja-e folytatni praxisát. A plasztikai sebész ugyanis korábban lapunknak többször utalt rá, hogy a klinkát másutt építi újra.

Embrionális őssejt vagy mégsem?!

Miért az OLIMPIQ stem X cell a jó megoldás! KATT IDE!.... ha elolvastra az alábbi híreket!

Kulcsfontosságú molekuláris különbségeket fedeztek fel amerikai kutatók az Egyesült Államokban engedélyezett őssejtvonalakból kialakítható idegsejtek között. Kiderült: egyáltalán nem mindegy, milyen embrionális őssejtekből állítják elő a később akár betegségek gyógyításában is alkalmazható idegsejteket.Az embrionális őssejtek még egyetlen fejlődési irányba sem kötelezték el magukat (nem differenciálódtak), ezért elvileg a szervezet bármilyen sejtje kifejlődhet belőlük. A kutatók olyan eljárásokkal kísérleteznek, amelyekkel idegsejteket, szívizomsejteket és más sejttípusokat tudnak előállítani a betegségek vagy sérülések során károsodott sejtek pótlására. Az USA-ban közpénzekből finanszírozott kutatásokhoz az őssejtbiológusok csak kevesebb mint két tucat őssejtvonalat használhatnak, amelyeket még 2001. augusztus 1-je, a szigorú szabályozás érvénybe lépése előtt hoztak létre (részletesen lásd korábbi cikkünkben).

Eltérő idegsejtek alakultak ki két őssejtvonalból

A kutatók két, eltérő módszerrel készült embrionális őssejtvonalból indultak ki. Idegsejteket hoztak létre belőlük. Olyan körülmények között tenyésztették a sejteket, hogy azok kapcsolatokat is kialakíthattak egymással. Így a sejttenyészetekben is létrejöttek az idegsejtek közötti ingerület átadására alkalmas szinapszisok.

A szinapszisok az idegsejtek közötti információközvetítés "molekuláris szervei". Attól függően, milyen típusú információcsere zajlik a két idegsejt között (gátló vagy serkentő), más-más ingerületközvetítő molekula, ún. neurotranszmitter végzi az üzenet továbbítását. Az idegsejtek funkcionális vizsgálatai során a kutatók megállapították, hogy a két eltérő őssejtvonalból más agyi területekre jellemző idegsejtek alakulnak ki. Tanulmányozták az idegsejtek közötti szinapszisok tulajdonságait, elektrofiziológiai jellemzőit is. Ezek a vizsgálatok szintén igazolták, hogy a különböző őssejtvonalakból származó idegsejtek között más-más funkciójú szinapszisok épülnek ki. A kialakult idegsejtek ingerületátvivő molekulái sem egyformák: úgy találták, az egyik sejtvonalnál a GABA (gamma-amino-vajsav), a másik sejtvonalnál pedig a glutamát nevű molekula az elsődleges neurotranszmitter.

A biológusok megvizsgálták, milyen mikroRNS-eket termelnek a differenciálódott idegsejtek. A mikroRNS-ek a sejtműködés fontos szabályozómolekulái (részletesen lásd korábbi írásunkban). Központi szerepet játszanak az őssejtek differenciálódása során is, amikor egy őssejtből valamilyen specifikus funkciójú sejt (például idegsejt) alakul ki. A kutatók mindkét őssejtvonalnál igazolták, hogy a differenciálódás során az őssejtekre jellemző mikroRNS-mintázat (a sejtben adott pillanatban megtalálható mikroRNS-típusok mennyiségi eloszlása) átalakul az agyi idegsejtekre jellemző mintázattá. Közben néhány ezredére csökken az őssejtekre jellemző mikroRNS-ek mennyisége. Bár mindkét különböző eredetű sejtvonalban idegsejtekre jellemző mikroRNS-mintázat alakul ki, a két mintázat mégsem teljesen azonos.

Mindez arra utal, hogy a különböző laboratóriumi eljárással alapított őssejtvonalak már bizonyos mértékig előre "programozottak" genetikailag.

Előnyök és hátrányok

Az új eredményeknek fontos szerepe lehet a jövőben az őssejtek klinikai alkalmazásában is. Az idegrendszert érintő kóros elváltozások rendkívül sokfélék lehetnek. Például a mozgató idegsejtek károsodásával járó betegségeknél más őssejtvonalat érdemes használni az elpusztult vagy sérült sejtek pótlásához, mint mondjuk a Huntington-kórban károsodott előagyi sejtek előállításakor.

A klinikai célokra használható őssejtvonalak eltérő differenciálódási képessége egyszerre jelent előnyt és hátrányt a kutatásokban. Miután pontosan ismerjük, milyen tulajdonságú idegsejtek alakíthatók ki az egyes őssejtekből, nem kell mást tennünk, mint kiválasztanunk azt az őssejtvonalat, amely a kívánt idegsejtté differenciálódik. Néhány idegsejttípust így viszonylag egyszerű előállítani. Ám a bizonyos mértékig elkötelezett, genetikailag előre "programozott" őssejteket már nehéz rávenni más típusú idegsejtek létrehozására.

Sun és kutatócsoportja egy új módszert is kidolgozott, amellyel emberi idegrendszeri elváltozások vizsgálatához használható idegsejteket lehet előállítani. A többlépéses eljárás lehetővé teszi, hogy az őssejtek genetikai módosításával kizárólag emberi idegsejtekből álló sejtkultúrákat hozzanak létre. A kutatók e viszonylag "tiszta" idegsejtpopuláción vizsgálhatják az ún. neurodegeneratív elváltozások molekuláris háttereit. A korábbi módszerekkel előállított emberi idegsejttenyészetek a sokféle sejttípus jelenléte miatt nem voltak alkalmasak hasonló vizsgálatokra. Eddig főként állati eredetű (például egérből, patkányból származó) sejteket használtak erre a célra. Az állatok idegrendszere és idegsejtjei viszont sok tekintetben eltérnek az emberétől, és gyakran az is előfordul, hogy az állatoknál bevált terápiák teljesen hatástalanok az ember számára.

A kutatók szerint eredményüknek köszönhetően tovább erősödik az igény a kutatási és terápiás célokra is felhasználható új humán embrionális őssejtvonalak előállítására. Hiába ismerik ugyanis az egyes őssejtvonalakból származó idegsejtek különbségeit, nem tudják, mi okozza a eltéréseket. Csak további őssejtvonalak tanulmányozásával érthetnék meg teljesen a háttérben húzódó mechanizmusokat. Ha sikerülne magyarázatot adni az eltérésekre, a következő őssejtvonalak előállításakor a biológusok már ezen új szempontokat is figyelembe vehetnék. Az őssejtek pontosabb jellemezésével klinikai alkalmazásuk is kiszámíthatóbbá válna.

(Az eredeti közelmény: Hao Wu, Jun Xu, Zhiping P. Pang, Weihong Ge, Kevin J. Kim, Bruno Blanchi, Caifu Chen, Thomas C. Südhof, Yi E. Sun (2007) Integrative genomic and functional analyses reveal neuronal subtype differentiation bias in human embryonic stem cell lines, PNAS August 21, 2007 vol. 104 no. 34. 13821-13826)

Őssejtturizmus

Miért az OLIMPIQ stem X cell?

Meggyőzi, ha az alább olvasottakat figyelmesen feldolgozza és dönthet, hogy a rizikómentes őssejt terápiát próbálja ki avagy eladósodik egy olyantól, ami veszélybe is sodorhatja az Ön vagy szerette életét! Ne legyen senkinek kísérleti "állata" drága pénzen! Keresse fel ezt az oldalt és tájékozódjon---> www.naturicum.com

Őssejtturizmus

Etikai aggályok és maffiapénzek a terápiában

A „vadkeleten" folyó őssejtkutatások veszélyeire mindeddig hiába próbálták felhívni a figyelmet a szakemberek. Február végén azonban napvilágot látott az első dokumentált eset, amely azt bizonyítja, hogy a kontrollálatlan - sokszor illegális - eljárások óriási veszélyt jelentenek a betegek számára. Hazánkban is zajlanak ukrán és orosz érdekeltségeket gyarapító őssejtterápiák.

Egy tizenhárom éves izraeli fiúnál születését követően állapították meg az ataxia telangiectasia nevű gyógyíthatatlan betegséget, amely agyi elváltozásokat okoz, és a huszadik életév elérése előtt halálhoz vezet. A kétségbeesett szülők egyetlen megoldásnak az őssejtterápiát tartották, ezért több alkalommal Moszkvába utaztak - utoljára 2004-ben -, ahol abortált embriókból származó őssejteket tartalmazó injekciót adtak be a fiúnak. A külföldi kezelésre azért volt szükség, mert ez az eljárás Izraelben nem engedélyezett.

2005-ben az akkor tízéves fiú egyre többször panaszkodott fejfájásra, ami miatt orvoshoz fordultak. Egy MRI-vizsgálat kimutatta, hogy az agyban és a gerincben több tumor fejlődött ki. Ezek egy része olyan helyen van, ahonnan igen kockázatos lenne eltávolítani őket. Egy kivett daganatot azonban megvizsgáltak, s ennek során derült fény arra, hogy nem a saját szervezetéből származó sejteket tartalmaz. A további vizsgálatok kiderítették, hogy legalább két donortól kapott sejteket, akik közül az egyik nő. A fiú egyelőre jól reagál a kemoterápiára és a sugárkezelésekre, de az agyában található daganat kivételét továbbra sem merik megkockáztatni orvosai.

Az őssejtkutatások nagyon sok olyan betegségben szenvedő embert töltenek el reménységgel, akik a tudomány mai állása szerint gyógyíthatatlanok. A legtöbb országban szigorú korlátok közé szorítva, engedélyek birtokában folyhatnak kutatások, kezelések, így például az Európai Unióban vagy jelenleg az Egyesült Államokban is. Emiatt több olyan állam vált az őssejtturizmus célpontjává, ahol illegálisan, vagy legálisan ugyan, de az etikai és szakmai szabályoknak legkevésbé sem megfelelő intézményekben, klinikákon folynak a beavatkozások. Ezek közé tartozik Ukrajna, Kína, Oroszország, Argentína vagy a Dominikai Köztársaság is, de a lista közel sem teljes. Nemzetközi szinten ugyanakkor törekvések folynak a kísérletek - hiszen legális keretek között egyelőre csak erről lehet beszélni - engedélyezésére. Kanada, Nagy-Britannia és az Egyesült Államokban az újonnan beiktatott elnök, Barack Obama is hajlik a legalizálásra. Sajtóhírek szerint az első amerikai biotechnológiai cég már megkapta az engedélyt arra, hogy nyáron tíz gerincsérült beteget injekciózzon be embrionális őssejtekkel.

A legtöbb reménnyel kecsegtető, ugyanakkor a legtöbb vitát kiváltó őssejttípus az embrionális, melyet vagy a mesterséges megtermékenyítések során „feleslegessé vált" vagy az abortált embriókból nyernek. Ezek alkalmazása igen súlyos etikai kérdéseket is felvet. A jelenleg Amerikában dolgozó Dr. Yuliy Baltaytis ukrán professzor egy interjúban kifejtette, hogy nem tartja elítélendőnek az abortált embriók kutatási célokra való felhasználását, hiszen a terhesség-megszakításról a nők önállóan döntenek. Álláspontjának elfogadhatóságát megkérdőjelezi, hogy Ukrajnában az abortusz elvégzése előtt minden nőnek kötelezően fel kell ajánlania kísérleti célokra az eltávolított embriót. 2006-ban a BBC munkatársai riportot készítettek az országban, ahol felmerült a gyanúja annak, hogy egészségesen született csecsemőket is megöltek azért, hogy őssejteket nyerjenek ki belőlük. Az ügy az Európa Tanács elé került, és egy jelentésben kimondták, hogy az eset általánosnak minősül Ukrajnában.

Oroszországban dr. Gennagyij Sukhikh nevét hozta összefüggésbe a Moscow Times és a Seattle Times embrionális őssejtek jogszerűtlen felhasználásával. A riporterek a kezeléssel foglalkozó klinikára is bebocsátást nyertek, ahol az orvosok 18-22 hetes embriókkal is dolgoztak, noha a 12. hét után csak illegálisan végezhető abortusz az országban. Egyébként az embrionális őssejteket itt nemcsak betegségek, hanem az öregedés ellen is bevetik. Egy-egy injekciókúra nyolcezer dollárba kerül. Az orosz Egészségügyi Minisztérium eddig csak őssejttárolásra adott ki engedélyt, kezelésekre még nem.

Mi is megyünk

Magyarországról is egyre többen utaznak ki Ukrajnába, Kínába, Oroszországba és más országokba, ahol többször nemcsak az EU- normákkal ellentétes beavatkozásokat végeznek, de az országok saját törvényei szerint is illegális cselekményeket hajtanak végre. Sokszor a legális kezelések sem váltják be azt a reményt, amelyért az érintettek a több millió forintnak megfelelő dollárt, eurót vagy más valutát kifizetik. Egy őssejtterápia ára Kínában nyolcmillió forint körül mozog. Nyugat-Európában sem lehet sokkal olcsóbban megúszni, Ukrajnában és Oroszországban ennél alacsonyabb áron, körülbelül hárommillió forintért is elérhető. Az esetek súlyosságától függően három-négy kezelést is ajánlanak. Sok család ezért alapítványokon keresztül, jótékonysági felhívások keretében igyekszik előteremteni az összeget, de többen vannak, akik teljesen eladósodtak a sikerrel nem minden esetben kecsegtető kezelések kifizetése után. Az interneten számos honlapot, blogot lehet találni, ahol családtagok, szülők próbálnak pénzt gyűjteni beteg hozzátartozójuk kezelésére, sokszor a média erőteljes támogatásával, de sikerrel végződő történet annál kevesebb van.

„Az őssejtek megismerése és felhasználása a mai magyar orvostudomány egyik legperspektivikusabb irányvonala. őssejtkísérleteket rendkívül szigorúan ellenőrzött körülmények között végeznek Budapesten a Kardiológiai Intézetben vagy például a Debreceni Egyetemen. Ezek olyan típusú kísérletek, ahol szívinfarktuson átesett embereknél szívizom-reprodukció folyik, vagy lábszárfekélyek esetében olyan bőrpótlás, amelynek következtében nem kell amputálni a beteg lábát. Külföldön több helyen próbálkoznak a Parkinson-kór gyógyításával, e területen kezdeti eredmények is ismertek már" - mondta el a Heteknek dr. Falus András akadémikus, a SOTE Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője, aki azonnal rámutat az őssejtkezelések etikai hátulütőjére. Nevezetesen arra, hogy a mesterséges megtermékenyítésnél mindig több petesejt „készül", mint amennyi valóban felhasználásra kerül, és a „maradékból" bőr, máj vagy csontvelő lesz.

Az akadémikus a köldökzsinórvérből nyert őssejtek, illetve a köldökzsinórvér tárolásával kapcsolatosan is kifejezte aggályait. Szerinte az a megoldás, hogy a születéskor levett köldökzsinór- vérből nyert őssejtekkel meggyógyíthatják a később megbetegedő gyermeket vagy felnőttet, klinikailag nem bizonyított. „Ha azt mondják, hogy ennek a kis embernek, aki megszületik, elteszik valahová mélyhűtőbe az őssejtjét, és ha neki az élete során netalán őssejt-transzplantációra lesz szüksége, akkor a sajátját kapja vissza, ez egy felelőtlen, bár jól hangzó ígéret" - vallja Falus doktor, hozzátéve, hogy az etikai kérdések mellett az igazi probléma abban rejlik, hogy az őssejtekkel kapcsolatos eljárások nem nyomon követhetőek.

Mint mondja, nagyon jól felszerelt laboratóriumok sora foglalkozik őssejtizolálással, -jellemzéssel és -terápiával, és ezek eredményei a legkülönbözőbb tudományos igényű konferenciákon, folyóiratokban meg is jelennek. Ennek megfelelően megismerhetőek a metodika részletei, ezeket a módszereket lehet szabadalmaztatni, ellenőrizni, reprodukálni, javítani és lehet vitatkozni is velük. Mind az őssejtlevétel, mind a tárolás során megfelelő szigorú szabályok betartása szükséges. Egyes kínai és ukrán eljárások során embrionális abortumok bizonyos szervéből - a lépből - nyertek ki őssejteket, amelyeket intravénásan juttattak be a beteg szervezetébe. Hogy aztán ezek az őssejtek a felnőtt szervezetbe kerülve mivé fejlődnek, már nem kontrollálható. Az eredményekről, eljárási módszerekről sohasem került a nyilvánosság elé részletes, hiteles szakmai beszámoló. Sikertörténetek vannak, de a sikertelen eljárások nem kerülnek publikálásra - meséli a szakember.

Hozzánk jönnek az őssejtturisták?

Az első európai őssejtterápiás központ 2010-ben nyílik meg a Beike Magyarország Biotechnológiai Kft. reményei szerint, amelynek anyacége Kínában található. Mivel az Európai Unióban szigorú korlátozásoknak vannak alávetve az idegen őssejttel végzett terápiák, ezért ilyen jellegű beavatkozások hazánkban még nem engedélyezettek. Dr. Páli Jenő, a kft. ügyvezető igazgatója elmondta lapunknak, hogy cégük éppen ezért tájékoztatást ad az érdeklődőknek a technológiai háttérről, hogyan működik a terápia, milyen hatások várhatóak a különböző kezeléseknél, és a kezelés elvégzését követően nyomon követik a betegek állapotában bekövetkezett változásokat. Olyan beavatkozásokat nem támogatnak, amelyek során embrionális őssejteket használnak fel, mert a technológia nem száz százalékban biztonságos. Hetente 25-30 megkeresés érkezik hozzájuk, az érintettek többsége különböző okok miatt nem utazik ki Kínába. Akinél nem létszükséglet az azonnali beavatkozás, azoknak azt javasolják, hogy várják meg az őssejtterápiás központ megnyitását. A siker nagy mértékben függ attól, hogy milyen betegséget kezelnek. Elmondása szerint a sclerosis multiplex esetében az elégedett páciensek száma eléri a nyolcvan százalékot.

„Tény, hogy Magyarországon ma több helyen lehet illegálisan őssejtet kapni. Az ukránok és az oroszok egész kórházi osztályokat, orvosokat vettek meg különböző magyar kórházakban, ahol ellenőrizetlenül folynak a beavatkozások, és senki nem tudja, hogy honnan érkező és milyen jellegű őssejteket kapnak a betegek" - állítja Páli doktor, aki úgy tudja, hogy hazai híresség is kapott már ilyen kezelést. Szerinte sokszor azok támogatják az illegális őssejtterápiát, akik hivatalos úton kénytelenek tiltakozni ellene.

ÖN DÖNT!!

OLIMPIQ stem X cell az őssejt terápia egyszerű lehetősége.

Mindenre képesek az őssejtek!
www.naturicum.com ajánlásával

Az őssejtekkel, felhasználási lehetőségükkel a gyógyászatban 1960-ban kezdett el foglalkozni két kanadai kutató.
Legalább háromféle őssejttípusról beszélhetünk, amelyek „felhasználhatósága” is változó.

• Az első az embrionális őssejt, amelyből a megtermékenyítéstől számított 15. napig úgynevezett totipotens, azaz „mindenre képes” sejtek nyerhetőek, de ezt követően is el lehet érni, hogy sokféle szerv vagy szövet alakuljon ki belőlük (pluripotens sejtek). Ez a típus az, amely a legszélesebb körben felhasználható, azonban az ebből kifejlődő szövetek fejlődését tudjuk legkevésbé kontrollálni, ebben rejlik alkalmazásuk veszélye.

• A köldökzsinórvérből nyerhető egy fejlettebb őssejt. A köldökzsinór a magzat és az anya között lévő tápanyag- és a legkülönbözőbb folyadékforgalom céljára szolgál. Az ebből nyert őssejtek elsősorban a csontvelő és csontvelői sejtek kifejlesztésére alkalmasak.

Ha rendelni szeretne, akkor itt megteheti----> KATT!

• A felnőtt emberi szervezetben is vannak olyan úgynevezett őssejtraktárak vagy őssejt- kezdemények, melyekből egy bizonyos helyzet előfordulásakor elindul a sejtszaporulat. Például ha elvágjuk az ujjunkat, aktiválódnak bizonyos őssejtek, és beforr a sebünk. Ilyen felnőtt őssejtek a foggyökereinkben, a csontvelőben is találhatóak.

Az őssejtek segítségével a kutatók reményei szerint a közeljövőben teljes biztonsággal kezelhetővé válnak olyan betegségek, mint a Parkinson-kór, a szívinfarktus okozta szívizom- károsodás, az autoimmun betegségek, az anyagcsere-rendellenességek vagy a gerincsérülésből adódó károsodások.